Przemsza-menti sziklák és barlangok

A Fehér-Przemsza vidéke a kezdő és haladó alpinisták valóságos paradicsoma. Nem csoda, hogy a térség a lengyelországi sziklamászók egyik legkedveltebb gyakorlóhelye! Barlangjaink évek óta külföldi barlangászokat is vonzanak. A környező erdőkben, mezőkben megsimuló meseszép sziklák és barlangok séták és kirándulások helyszínei is lehetnek – a környéken bőven találunk turistaösvényeket. A legszebb barlangok három helyről nyílnak: a Wodąca-völgyből, a jaroszowieci Asztalhegyi-tanösvényről, valamint Klucze környékéről.

A Wodąca-völgy barlangjai

A legszebb sziklák és barlangok a Wodąca-völgyből nyíló Barlanglakó-út mentén láthatók. A 10 kilométeres túraösvényt 2005-ben jelölték ki. A környék legszebb helyeire vezet – az úton végighaladva közelről tekinthetjük meg az Óra-sziklákat és a bennük rejtőző Óra- és Világos-barlangot, a legmagasabb szikláról, 486 méteres tengerszint feletti magasságról pedig lélekzetelállító látványban lehet részünk. Mesés tájakat csodálhatunk azokról a szántóföldek között vezető ösvényekről is, amelyeken Kyciowa Skałát közelíthetjük meg. A szikla alakja óriási elefántra emlékeztet, különlegessége, hogy fák növik be. Itt találjuk a Strzegowai Világos-barlangot (jaskinia Jasna Strzegowska) magába foglaló hatalmas mélyedést (Jama) is. Érdemes megállni egy pillanatra a Tarnówka patak „élő forrásnak” nevezett eredeténél, amelyben a mai napig megmaradt egy reliktumfaj, a szarvas planária

Félmillió éves emberi nyomok a Biśnik-barlangban

A Barlanglakó-út neve is mutatja, hogy olyan területen halad keresztül, ahol több százezer éven keresztül laktak őseink. A Biśnik-barlang a neandervölgyi ember legrégebbi lelőhelye Lengyelországban. A barlangban a Krzysztof Cyrek vezette toruńi régészcsoport a Neander-völgyi embert megelőző, kb. 500-400 ezer évvel ezelőtt élt élőlények nyomára bukkant. A barlangban összesen tizennyolc alkalommal telepedtek meg neandervölgyi és náluk még korábban ét ősemberek  Előkerültek azoknak az állatoknak a csontjai, amelyekre a barlanglakók vadásztak, és kovakőből, csontból és szaruból készült használati eszközeik is.

.

Napfény a Világos-barlangban

Érdekes a Világos-barlang is- egy 42 m hosszú, két végén nyitott, széles sziklaüreg, amelyet belül vastag sziklaoszlop oszt ketté. Mint neve is mutatja, a két nagy bejárati nyíláson és egy sziklaablakon át betörő napfény az egész barlangot bevilágítja. A barlangban körülbelül 40-10 ezer évvel ezelőtt, a felső paleolitikum idején az aurignaci kultúra képviselői laktak

A kőkorszaki szakik műhelye – a Strzegowai Világos-barlang

A Strzegowai Világos-barlang régóta ismert és látogatott objektum. Az ásatások során már korábban találtak itt a felső paleolitikum (i. e. 30 000) idejéből származó és az aurignaci kultúra körébe tartozó leleteket. A legrégebbi iszaprétegben a régészek többek között barlangi medve csontjaira bukkantak. 1992 – 1994 között a kutatók a szikla csúcsán kovakő-megmunkáló műhely maradványait tárták fel, ahol őseink ipari mennyiségben készítették a szakócákat. Az egész terem világos, nagyobb része elég széles. Mennyezetén néhány sziklaablak található. Kicsit távolabb egy alagút vezet a barlang másik, Lisie Jamy-nak (Rókalyukaknak) nevezett részébe. Az alagút kicsi, és keskeny elágazások nyílnak belőle

Az Óra-barlang két ütése

A barlangban talált legrégebbi leletek – kőeszközök, barlangimedve-, hiéna- és rénszarvascsontok ill. -fogak – legkorábban a paleolitikumból, körülbelül 50-60 ezer évvel ezelőttről származnak. A lelőhelyen a régészek neolit leleteket (edénycserepeket és kovaeszközöket), valamint a przeworski kultúrából (III-IV. sz.) és a középkorból származó tárgyakat is találtak. A népmonda szerint a Szent Iván napja előtti éjszakán és szenteste a barlangban óraütések hallatszanak, innen kapta a nevét mind maga a sziklaüreg, mind a sziklák, amikből a bejárata nyílik. A barlangba három bejárati nyílás vezet, amelyek 25 méretes távolságban találhatók egymástól a sziklafalban

Barlang a túraösvényen – a jaroszowieci Asztalhegy

A Sáros-barlang sztalaktitjai – csak profi barlangászoknak!

Az utóbbi évek egyik legnagyobb barlangászati felfedezése a Krakkó-Częstochowai „Jura” területén. A Sáros-barlang a fennsík ötödik legmélyebb és az egyik legnehezebben járható barlangja. Neve onnan ered, hogy a sziklahasadék falait és alját komoly akadályt jelentő, síkos „sárcsúszda” borítja. A barlang meghódításához speciális felszerelésre és sziklamászási ismeretekre van szükség.

A barlang 42 m mélységig hatol a föld alá, járatai 120 m hosszúak. Az Asztal-hegy középső részén, Jaroszowiectől kb. 2 kilométerre északra található. Széles, 23 méter mély tektonikus repedésen kialakult függőleges, kútszerű bejárata a barlang egyik legnehezebb szakasza, mivel a 15 méter hosszú járat szélessége csupán körülbelül 25 cm. A járatok több helyen széles kamrákat alkotnak, ilyen pl. a Cseppkőterem vagy az Alsó-Kamra. A leszállás nehézsége miatt, valamint mivel a barlangot csak 1989-ben fedezték fel, a cseppkőréteg rendkívül jó, szinte változatlan állapotban maradt fenn. A barlang belsejében cseppkőfolyásokat, nagy sztalaktitokat, szalmacseppköveket, sőt, drapériákat láthatunk, legmélyebb részén, az iszaprétegben és annak tetején pedig egy omlás összetörte nagy sztalaktitokat és sztalagmitokat találunk

A Ribizli-barlang két szintje

A függőleges belsejű barlang Jaroszowiectől északra, az Asztal-hegy (Stołowa Góra) északkeleti kicsúcsosodását képező Éles-hegyen (Ostra Góra) található. Neve onnan ered, hogy bejárati nyílásainak környékén vadribiszke-bokrok nőnek. A 67 m hosszú, 15 m mély barlang két szintre oszlik, és mély, keskeny tektonikus repedésbe vezet le. A barlang mennyezetét és fenekét a hasadékba beszorult sziklatömbök alkotják. Belsejében elenyésző mennyiségű karsztképződményt találunk. A leszállás – a függőleges szakasz ellenére – nem nehéz, vigyázni kell azonban a beszorult sziklákra, amelyek leválhatnak a hasadék faláról.

Az izgalmas Jeges-barlang

A barlang mikroklímája rendkívül érdekes: tavasz végéig megmarad benne a hó. A helyiek régóta ismerik a Jaroszowiec központjától nyugatra, a 447 m magas Pod Wieżą („Toronyalatti”) magaslat alól nyíló barlangot. A magaslat csúcsa az Asztal-hegy legmagasabb pontja. A barlang bejárata az Asztalhegy tanösvény (ścieżka dydaktyczna "Góra Stołowa") 5. állomása.

A bejárati nyílás a magaslat északnyugati részén található. A barlang hossza 30,5 m, mélysége 5,4 m. Könnyen járható, a legtöbb folyosón még lámpa használata sem szükséges. A barlang egy hatalmas, függőleges, felül jórészt nyitott, kétszintes hasadék része. Ha el akarjuk érni a felső szintet, ki kell másznunk a barlangból, és végig kell mennünk a hasadék északi peremén, ahonnan másfél méteres sziklafal vezet fel a felső részhez.

Az Ostra Góra (Éles-hegy) környékén több kisebb barlang és sziklaüreg is található: a Jeges-barlang melletti üreg, a Gyóntatószék-barlang (Jaskinia Konfesjonał), a Sáros-barlang feletti üreg, az asztal-hegyi Cirkuszi-barlang (Jaskinia w Cyrku w Stołowej Górze), a Jeges-barlang alatti barlang (Jaskinia poniżej Lodowej), a Toronyiránti-üreg (Schronisko Ku Wieży), az Éles-hegyi üreg (Schronisko na Ostrej Górze), a Hidas-hasadék (Schronisko Szczelina z Mostami) és az Évforduló-barlang (Jaskinia Jubileuszowa).

A Bányafeletti-barlang

Jaroszowiectől délre, egy dombon található, amelyen ma már nem működő felszíni fejtésű bánya maradványait láthatjuk. A környező sziklák védett természeti értéknek minősülnek. A magaslat csúcsánál, az északi oldalon található sziklák tövében tektonikus barlang 5 m mély, függőleges bejárata található. A kútszerű bejárat alján két méter széles szikla áll. A barlangtól nem messze körülbelül tíz méter hosszú folyosó nyílik, amely a sziklatömb túlsó oldalára vezet át.

A Klucze környéki barlangok

Mąciwoda-barlang – leszállás a kútba

Festői fehér sziklál magasodnak Klucze település felett is – például a Maśnica (408 m),  Kamyk (418 m) vagy a Dupnica (421 m).

Nagyon érdekes a Mąciwoda-, vagyis „zavarosban halászó” barlang,amit egy telektulajdonos fedezett fel kútfúrás során.A barlangba történő bejutást nehezíti, hogy a telek továbbra is magánkézben van, bejárata Kluczében, az ul. Poległych 12. szám alatti kútban található. Bejárásához a tulajdonos engedélye szükséges. A leszállás a falazott kútbelsőn keresztül történik, amely öt méter után természetes karsztnyílásban folytatódik. A lejárat teljes hossza 19 m. A barlang legalsó szintje víz alatt van. A vízszint éves ciklusban emelkedik és süllyed, magasabb vízszint esetén a legalsó rész nem járható. A barlangfenék felett 5 méterrel található folyosó a szikla mélyébe vezet, ahol rendkívül magas tektonikus terembe érkezünk. A folyosóból itt kis elágazások nyílnak. A lejtős barlangfeneket sziklatörmelék és homok fedi. A barlang teljes hossza 195 m, szintkülönbsége 23 m. Különlegessége, hogy állandóan víz van benne, a térség többi barlangjára ugyanis ez nem jellemző. A cseppkőréteg igen szegény, leginkább a teremben látható sztalagmitok és cseppkőfolyások érdemelnek említést

Kövecske-barlang – a barlangászat szakértőinek

A körülbelül 20 m hosszú barlang (lengyelül Jaskinia na Kamyku) Kwaśniów Dolny és Cieślin települések határán helyezkedik el. Északi irányból a leszállás rendkívül nehéz, csak fekvő testhelyzetben lehetséges, a fő folyosó magassága azonban már kb. másfél méter. Nyolc méter után a mennyezet tetején ovális mélyedés, ún, örvényüst található. Később a folyosó a déli kijárat felé vezet. Csak tapasztalt és eltökélt barlangászoknak ajánljuk.

Oklánd környékének különleges barlangrendszere a Vargyas-szorosban található, amely a községtől 21 km-re található, és autóval, vagy a Vargyas-patak menti turistaúton gyalog közelíthető meg. A Hargita-hegységben eredő patak hatalmas mészkőtömbön vág itt keresztül, és az évek hosszú sora alatt magas völgyet vájt bele, amelyben rengeteg barlang keletkezett. Szabad szemmel is megfigyelhetjük, hogy a barlangok öt különböző szinten alakultak ki. A legnagyobb barlangokat a patak mai medréhez közel találjuk (Orbán Balázs- vagy Almási-barlang, Lócsűr, Kőcsűr, Tatárlik stb.) A Vargyas-szorost szintén ismerték az ősemberek, a kutatók több kőkorszaki kultúra nyomait is feltárták a barlangokban.

A Bélai-cseppkőbarlang (Belianska jaskyňa) a Magas-Tátra egyetlen látogatható barlangja. Bejárata a Csikó-hegy (Kobylí vrh) északi lejtőjén, 885 méteres tengerszint feletti magasságban található). 1896-ban elektromos árammal világították meg, ez volt a világ egyik első kivilágított barlangja. A Bélai-cseppkőbarlang teljes hossza 1752 m, amiből 1001 m látogatható.