A regio4trip.eu honlap a 2007-2013-as Kis-Lengyelországi Regionális Operációs Program részét képező és az Európai Unió által támogatott...
Történelem és kultúra
Az olkuszi kistérség kedvező fekvése, folyói, jó termőföldje és ásványkincsei miatt régóta lakott terület volt. A térséget említő első írásos források a 12 – 13. századból származnak. A sok évszázados emberi tevékenység megváltoztatta a táj külsejét, az ipar fejlődése kihatott a természeti környezetre, műemlék épületek létesültek, kialakult a helyi kultúra. A fentiek miatt a HACS minden egyes településén találhatunk megismerési, kultúrtörténeti és oktatási szempontból értékes helyeket, emlékeket, szokásokat és hagyományokat, amelyek segíthetik a térség társadalmi-gazdasági fejlődését. A vidékfejlesztés perspektívájából különösen fontos a műemlékek száma és állapota, amelyek a természeti környezet értékeivel együtt évek hosszú sora óta vonzzák a turistákat, egyúttal pedig a régió, sőt, az egész ország örökségének fontos részét képezik.
Bolesław nagyközség központja – Bolesław falu – alapítójáról, Szemérmes Boleszló hercegről (Árpádházi Szent Kinga férjéről) kapta a nevét, alapítólevele 1279-ből származik. A nagyközség legismertebb műemlékei:
- Neogót templom és régi temető, Bolesław
- 19. századi nemesi kastély, Bolesław
- zsidó temető, Krzykawka
- régi nemesi kastély, Krzykawka
- a cári sereggel vívott csata emlékhelye – itt halt hősi halált 1863. május 5-én Francesco Nullo olasz tábornok
- jó állapotban lévő kirkut (műemlék zsidó temető) Bolesław nagyközség és Sławków határán. Érdekesek még a helyi hagyomány és szakrális művészet elemei, az útszéli kápolnák.
Klucze nagyközség – és egyúttal az egész kistérség – két legrégebbi központja Bogucin és Chechło, első említésük 1243-ból való. A nagyközséghez tartozó települések nagyobb része a 14. század második felében keletkezett. A község területén számos régi épület és emlékhely található, a műemlékvédelmi listán a következők szerepelnek:
- 1884-ban épült vízimalom és a 16–18. században épült Szent Kereszt templom romjai (Bydlin), erődtemplom, harangláb (Chechło)
- Szent Márk templom, harangláb, a templomkert ősi fái és festői környezete (Rodaki)
- lakótorony (Kwaśniów Dolny)
2006-ban önkormányzati tulajdonba került a Dietl-palota, a piactér és a park is.
Trzyciążot a 12–13. század fordulóján keletkezett források erdei településként említik. A 13. század huszas éveiben Tarnawa és Zagórowa falvakkal együtt az imbramowicei ciszterci apácák tulajdonába került. 1275-ben magdeburgi jogot nyert. Számos műemléke és történelmi helye közül a következők szerepelnek a műemlékvédelmi listán:
- 18–19. századi kastélyegyüttes, Glanów (kastély, kastélypark, magtár, pajta), Szent Benedek plébániatemplom-együttes, 18. sz., Imbramowice (templom, harangláb, csontkamra, temetőfal)
- Ciszterci apácakolostor-együttes, 18. sz., Imbramowice (kolostor, kolostorkert, gazdasági épület, paplak, papi nyomda, magtár, kolostorfal, kapuk, kertek)
- "Régi" római katolikus temető, 19. sz., Imbramowice
- Keresztelő Szent János plébániatemplom és harangláb, Jangrot
- kastélyegyüttes, 19. sz. második fele, Ściborzyce (kastély, két gazdasági épület, kastélykert)
- nemesi udvarház és gazdasági épületei, 18-19. század, Tarnawa (udvarház, melléképület, pajta, ló- és tehénistálló, magtár, tyúkól, park).
1327-ben Rőfnyi Ulászló király erdőirtási jogot adott Dłużec királyi falu területén két testvérnek, Wolframnak és Hilarynak. A környéken telepesek jelentek meg, és az irtás területén rövidesen már kisebb város állt, amely egyik alapítójáról a civitas Wolwrami nevet kapta.
Wolbrom város és nagyközség területén a következő műemlékek találhatók:
- Szent Katalin templom, Wolbrom, 14. sz. (vagy a 15-16. század fordulójából;1638-64 között átépítették), és az eredetileg kolostornak épült, a templom épületével összekötött plébánia
- Szeplőtelen Szűz Mária templom, Wolbrom, 1638 r. (régi ispotályos templom)
- a wolbromi főtér. Műemlék jellegűek a 19 – 20. század fordulóján készült és a város számos pontján felbukkanó szentszobrok és útszéli keresztek, a régi zsidótemető megmaradt része a Skalska utcánál, a holokauszt áldozatainak szimbolikus sírjai, a Szent Miklós és Lőrinc templom (18. sz. 2. fele), a 18. századi Szent József kápolna és a 18. századi dłużeci Szent Borbála kápolna.
- Szent Kereszt Felmagasztalása templom a 15. század végéről, 1875-ben készült fa harangláb, Strzegów
- Szent Márton templom, Poręba Dzierżna – 1766-ban épült fatemplom 1870-es kőből épült kiegészítéssel, 18. századi fa harangláb, a 18. sz. 2. felében vagy végén épült udvarház, 4 ha alapterületű védett kastélypark
- Keresztelő Szent János templom, 14. sz., Poręba Górna, 1887-ben épült sekrestye, 1900-ban emelt templomtorony, 1876-ból származó kő harangláb
- Szent Mária Magdolna templom, Gołaczewy – a plébánia vlsz. a 12. vagy a 13. században létesült. A mai templom 1490-ben épült, 1873-ban kibővítették. A templom 1914-ben elpusztult, 1922-ben újraépítették.
A középkorban Olkusz híres bányaváros volt. Környékén főleg ezüstöt és ólmot bányásztak, ezért nyerte el a település az ezüstváros nevet. A 15. században Olkusz köré több mint 1100 méter hosszú városfal épült, amelyet 14 bástya övezett. Fennmaradt az egykori városfal néhány része és egy bástya, a bástya látogatható.
Olkusz virágkorában a város területén 300 ólombánya működött, föld alatti járataik együttes hossza több mint 30 km-t tett ki. A középkorban kohók is működtek a városban, ezért a 16. században királyi pénzverdét is nyitottak itt.
A 17. század második felében járványok, tűzvész és a svéd támadás tizedelték meg a város lakosságát. A bányászat is abbamaradt, a bányákat talajvíz öntötte el. A kitermelés a 19. században indult meg ismét, és a II. világháború után fejlődött a legintenzívebben. Ekkor épült ki a Sławków – Olkusz – Hrubieszów – Moszkva – Magnyitogorszk vasátvonal is, és az Emalia zománcgyár is modernizáción esett át.
A város legjelentősebb műemlékei a főtéren álló házak. A legrégebbi, a Báthory-ház a 17. századból származik. Benne található a Lengyel Idegenforgalmi és Országismereti Társaság (PTTK) Antoni Minkiewicz Regionális Múzeuma, amely néprajzi, numizmatikai, bányászati és várostörténeti gyűjteményeket őriz. Az itt látható legérdekesebb tárgyak a régi bányászszerszámok, az Olkusz környékén talált ásványok, a 17. századi városkönyv részlete, valamint a város címerei és pecsétei. A múzeum egész gyűjteménye összesen 212 darabot számlál.
A HACS területén számos gyalogos, kerékpáros és lovas túraútvonal halad végig, amelyek összekötik egymással a hasonló témakörbe tartozó látnivalókat. A legismertebb ilyen útvonalak a Sasfészek-túraösvény, a Jurai Erődök út, az Olkuszi Térség Partizánösvénye és a Faépítészeti Útvonal.
tel. +48 32 724 25 23
Csatlakozzon hozzánk! Vájuk az idegenforgalmi vállalkozók és intézmények, elsősorban a vendéglátók és szállásadók jelentkezését. Hirdessük közöse...