Sławkówi-kapu, Olkusz

Cím:

Olkusz

GPS:

50° 16' 42.7656" N 19° 33' 24.3396" E

Arról, hogy a XIV. században Olkuszt városfal vette körül, a város legrégibb fennmaradt pecsétje is tanúskodik, amely egy 1386. augusztus 13.-án kelt iratban maradt fenn. Az iratban az olkuszi városi tanácsosok tettek hűségesküt Jagelló Ulászló lengyel királynak. A pecséten a város címere látható faragott kőből készült városkapuval, amelyet két oldalról védőpártázattal ellátott bástyák fognak közre. Az a hiteles írásos forrás, amely szerint Olkusz városfallal rendelkezett, az 1366-os évből származik. A fal építtetője Nagy Kázmér király volt, aki a királyi kincstárból finanszírozta az építkezést. Létezik azonban olyan feltevé, amely szerint az építkezés Cseh Vencel király idején kezdődött meg. Az olkuszi városfal egzüttes hossza kb. 1100 méter volt (a fal 320 m hosszú és 225 m széles lehetett, és 7 hektáros területet ölelt fel). Amikor Jagelló Ulászló megépíttette az ágostonos kolostort és a Szűz Mária-templomot, a városfal keleti részét ki kellett tolni. A támpillérek jellegzetes, vörös kőzetből, a könnyen megmunkálható parczei kavicskőből készültek, amely Lengyelországban csak egy helyen, a parczei kőbányában található. A kavicskőből csak a támpilléreket építették, a fal maga mészkőből készült. A városfalak és a bástyák vastagsága kb. 2 méter volt. Az olkuszi erődítménynek kb. 15 bástyája és 2 vagy 3 kapuja volt. Két városkapuról biztosan tudunk: a nemrég feltárt Sławkówi-kapuról és a keleti oldalon álló Krakkói-kapuról. Lehetséges, hogy létezett egy Wolbromi-kapu is, amelyet Papi- ill. Miechówi-kapunak is neveztek. A városfalat a 19. század elején bontották le. Csak rajzok tanúskodnak arról, hogyan festhetett.

forrás: Olkuszi Járási Önkormányzat